Mennyiből lehet okos az otthonom?Gyakran társítjuk az újdonságokhoz a magas árat, főként, ha olyan lehetőséggel találkozunk, amely a megjelenése után inkább prémium-kategóriaként rögzül a köztudatban. Ilyen az intelligens épület, intelligens ház is.

A maihoz hasonló épület-automatizálási rendszerekre vonatkozó ötletek már az 1930-as években megjelentek, de az „intelligens ház” fogalma csak 1984-re született meg. A ’90-es évek második felétől jelentek meg Európában a vezérelt épületek, bemutatóházak és nagyjából 10 éve vannak jelen Magyarországon. Először inkább a tehetősebb, valamint a tudományos körökben került a figyelem középpontjába, újdonságértéke, valamint a technológiai tulajdonságai miatt.

Tény, hogy a megjelenéskor a rendszer és a lehetséges vezérlői, mint például az okostelefonok, érintőképernyős vezérlők magas ára miatt is lehetett eleinte költséges beruházásnak tűnő, de ha igazán megvizsgáljuk az intelligens rendszert, ma már láthatjuk, hogy ez csak az első benyomás volt, mögötte egy teljesen testre- és pénztárcára szabható, okos megoldás bújik meg, mely később nem csak megtérülhet, de költség megtakarítást is eredményezhet. A velejáró kényelmi és biztonsági funkcióiról pedig még nem is szóltunk.

Ahogy a testreszabhatóságból is gondolhatjuk, az intelligens épület, intelligens otthon kialakítása melletti döntés oka is nagyon sokféle, projektenként egyedi. Lehet korszerűsítés, költségcsökkentés, megújulók bevonása, kényelmi, vagy biztonsági szempontok. 3 példán keresztül mutatjuk be a fűtésre vetítve, hogy mennyire eltérőek lehetnek a döntéshez vezető körülmények és az eszközök költségei, melyek a lehetőségekhez és a pénztárcához szabhatók.

1.

Néhány fontos paraméter: Vegyünk egy 2 szobás, távfűtéses, 3 radiátoros, fűtéskorszerűsített panellakást, ahol nagy a hőveszteség (például nem megfelelő szigetelés, korszerűtlen nyílászárók), viszont még nem tervezünk felújítást.

Ebben az esetben gyakran előfordulhat, hogy inkább magasabb fokozaton hagyjuk a fűtést, hogy ne kihűlt otthonra érkezzünk haza a munkából, vagy a kisgyermekes családoknál inkább magasabb hőfokot állítunk be egész napra.

Azt szeretnénk elérni, hogy ne kelljen mindig a hőmérőt figyelni, hogy éppen az optimumnál kapcsoljuk éppen feljebb, vagy lejjebb a szabályozót, nagyjából állandó és a kívánt hőmérséklet legyen az egész lakásban, ne legyen túlfűtés, és ezáltal csak annyi legyen a fűtési költségünk, amely az igény szerinti és tényegesen használt fűtéshez kell.

Eszközigény:
3 db vezeték nélküli radiátorszelep (ebben az esetben nincs szükség vezetékezésre)
1 db központi vezérlőegység

Az eszközöket tekintve ez a beruházás nagyságrendileg nettó 100 000 – 150 000 Ft-os költséget jelent.

2.

Paraméterek: Családunk fel szeretné újítani a kb. 70 nm-es alapterületű, 2 szintes családi házát, mely kazánfűtéssel, 10 db radiátorral, továbbá megfelelő szigeteléssel és nyílászárókkal, riasztórendszerrel (ezen belül ablaknyitás-érzékelőkkel) rendelkezik.

Szeretnénk korszerűsíteni a fűtést, a ház riasztórendszerének bevonásával.

Cél a zónásítás, hogy használathoz állítható legyen a különböző helyiségek hőmérséklete. Ha az ablakot nyitva felejtjük, a rendszer a riasztóval kommunikálva az adott zónán belül leállítja a fűtést. Továbbá a riasztó élesítésekor a komforthőmérsékletről átvált egy ún. csökkentett (takarék) hőmérsékletre. Hosszabb távollét esetén (nyaralás-telelés) szintén a csökkentett értékre áll, valamint felügyeli, hogy ne hűljön ki a lakás.

Röviden tehát, a rendszer költséghatékonyan működjön, figyelembe véve a használati szokásokat. Okostelefonról kezelhető, távolról felügyelhető legyen a rendszer.

Eszközigény:
10 db beltéri hőmérséklet-érzékelő, vezetékes
1 db kültéri érzékelő, vezetékes
10 db termoelektromos szelepállító, vezetékes
Központi vezérlőegység 3 bővítő modullal számolva

Az elképzelések megvalósítása az eszközöket tekintve nagyságrendileg nettó 500 000 Ft körüli költségre tehető.

3.

Harmadik példának egy olyan otthont képzelünk el, amely 100 nm körüli alapterületű, 2 szintes családi ház, összetett gépészettel (napkollektorral, hőszivattyúval, szivattyúkkal, motoros szelepekkel, kültéri medencével, padló és mennyezet hűtés-fűtéssel), árnyékolással (redőny, vagy zsalúzia).

Cél itt is egyrészt a zónásítás, hogy zónánként különböző hőmérsékleteket állíthassunk be, például a hálószobában ne legyen olyan meleg, mint a fürdőszobában. A riasztó élesítésekor húzza le az összes redőnyt, csukja be az összes zsalúziát, ezzel is csökkentve a hővesztést.

A komfort megtartása, vagy speciális tevékenység miatt legyen bent állandó hőmérséklet (például 21 fok), akkor is ha kint meleg van, vagy hideg (hűtés-fűtés közti váltás, például az őszi időszakban).

Gépészeti szempontból a különböző hőtermelő eszközök (napkollektor, hőszivattyú) között tudjon váltani, és mindig a gazdaságosabbat válassza. Lássam folyamatosan a fogyasztást. Ha valami fennakadás van a rendszerben, küldjön értesítést a telefonomra.

Eszközigény:
Központi vezérlő egység 7 bővítő modullal számolva
Fogyasztásmérők
Kb. összesen 20 db hőmérséklet-érzékelő a lakásban plusz a gépészetben és a medencéhez
1 db kültéri hőmérséklet érzékelő

Az eszközöket tekintve, de a gépészeti berendezésekkel itt nem számolva, ez a beruházás nagyságrendileg nettó 1 millió Ft-ból megvalósítható.

 

A fenti példákat áttekintve látható, hogy az intelligens vezérlő megoldások nagymértékben a körülményekre, elképzelésekre és a pénzügyi keretekhez szabhatók. Kisebb beruházásra is lehetőség van, de ezeken felül elmehetünk egészen a prémium megoldások felé is.


A bejegyzésben leírt példák és összegek tájékoztató jellegűek. Igényeire, elképzeléseire mindig kérjen egyedi árajánlatot!